2021. március 12., péntek

A Helyi Pénz Blog Tartalomjegyzéke

A Helyi Pénz Szoftver Blog Bejegyzéseinek Teljes Tartalomjegyzéke


Elfogyott a pénz = elfogyott a méter

VIDEÓ: Rendszerszintű Megoldások a Boldogabb Nemzetekért - Bernard Lietaer

VIDEÓ: Kiegészítő Pénznemek Rendszere - Bernard Lietaer

VIDEÓ: Charles Eisenstein - Megszentelt Gazdaságtan

The United Kingdom uses the Euro as a Complementary Currency

VIDEÓ: Megoldás-centrikus film: Pénzt és Életet film - Money and Life

A brit jegybank leleplezte a pénzrendszer titkát

VIDEÓK: Legjobb magyar videók kiegészítő pénznemekről és helyi pénzekről

EU-támogatás nyomtatása önállóan

KÖNYV: Bernard Lietaer - Új Pénz egy Új Világnak

Bernard Lietaer - A Társadalmi Tőke Tíz Típusa

KÖNYV: Megjelent Magyarország eddigi Legnagyobb Helyi Pénz Könyve

KÖNYV: Két iránymutató könyv egy Szebb Földért

VIDEÓK: Positive Money magyarul - A Banking 101 videók magyar változata

KÖNYV: Bill Still - Van Megoldás - A Pénz Urai (The Money Masters) című film készítőjének első magyar könyve

KÖNYV: Bernard Lietaer - Pénz és fenntarthatóság című első magyar helyi pénz könyve megjelent!

Csatlakozz Cyclos magyar fordításához! Legyen meg az első nyílt forráskódú magyar helyi pénz program!

VIDEÓ: Bernard Lietaer - Rendszerszintű Monetáris Megoldások az Új Földért

VIDEÓ: Bernard Lietaer - Mi a helyzet a pénzzel?

Bankárok Esküje

Cyclos 4.4 megjelent, NFC-, POS-, tömeges SMS-képes

VIDEÓ: Monokultúrából Pénzügyi Ökorendszerbe - Komplementer Valuták Ökoszisztémája

Kiegészítő pénznemek története interaktív idővonal

VIDEÓ: Megjelent: Charles Eisenstein - Megszentelt Gazdaság

KÖNYV: Ökofalvak és helyi pénzek

Cyclos 4 Communities lefordítható!

Rövidhír - WeHelpen Holland kiegészítő pénznem / helyi pénz

Az OP (OPPT) által is használatra kipróbált kiegészítő pénznem és a Cyclos Közösségek kipróbálása, létrehozása

Orue: spanyol társadalmi kiegészítő pénznem (helyi pénz) okostelefonos NFC technológiával

Almássy Tamás - A Jó Illatú Pénz – közösségi pénz

A Közösségi Önsegítő Rendszer Elméleti és Gyakorlati Alapja - Helyi Pénz, Zöld forint

Alternatív Pénzek: BerkShares, Toronto Dollar, Ithaca Óra, Történelmi Példák

Helyi Pénzek Előnyei és Silvio Gesell

Miként lehetne a pénzhiányt megszüntetni Magyarországon

Önálló fizetőeszköz, saját kibocsátású helyi pénz

Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel

Helyi Pénz - A Londoni Iszlám Bankok Titka - The Islamic Bank of Britain (IBB)

Alapjövedelem - Helyi Pénzzel

Helyi Pénzek Tényleges Technikai Létrehozása

Az angliai Crystal Palace Transition Town kiegészítő pénzneme

PSZÁF Tanulmány - A Pénzhelyettesítőkről és Helyi Pénzről

Community-Currency.info weboldal indul

Bernard Lietaer - A kamat alapú pénznemek hatásai és a kiegészítő pénznemek

Bernard Lietaer - Ki alkotja a Pénzt? A nemzeti pénznemek jellemzői és hatásai

Bernard Lietaer - Monetáris Műveltség - Mi a pénz?

Bernard Lietaer - A mai pénzrendszer és a kiegészítő pénzrendszer fontosságának története

VIDEÓ: Magyar videó a helyi pénzek világszakértőjével, Bernard Lietaer-ral

Ajánlott külföldi helyi pénzes facebook-oldalak

VIDEÓ: Pénzt és Életet - a mozifilm

Közösségek, melyek már a Cyclos Communities-t használják

Helyi Pénz Szoftver - Létrehozás: Minden, ami Szükséges

Cyclos helyi pénz szoftver magyarul

 

2021. március 8., hétfő

Elfogyott a pénz = elfogyott a méter

 Elfogyott a pénz = elfogyott a méter


Az emberiség egyik legnagyobb káprázata, átverése, a pénzről alkotott képzete. Hogy a pénz véges, hogy el tud fogyni, hogy emiatt tevékenységekkel kell felhagyni, gazdasági szektorokat kell lefékezni, leállítani.

Olyan egyszerű az átverés, hogy azért nem veszi észre senki. Még a legjobb pénzrendszer-leleplező filmekben sem volt sehol megfogalmazva az alábbi bejegyzés fő gondolata.

Hasonló a helyzet, mint a spirituális megvilágosodással az advaita vedanta tanítók szerint: olyan közel van az igazság, hogy túl közel van ahhoz, hogy észrevegyük. Vagy ahogyan a mérnökileg visszafejtett földönkívüli technológiákat elfedő CIA-hadműveletek szellemi megalkotói fogalmaztak: hide it in plain sight (rejtsd el a szemük elé).

A megértéshez nézzünk néhány példát képzeletbeli tévéhíradókból: 


- Az amerikai Intel leállt a processzorok gyártásával, mert elfogyott a Herz.

- Izraelben nem működnek a tengervíz-sótalanító erőművek, mert elfogyott a liter.

- A nevadai Tesla-gyárat és napelemeit le kellett állítani, mert elfogyott a Watt.

- A V4-ek autópálya-építési tervei nem tarthatók: az építkezéseket le kellett állítani, mert elfogyott a méter.

- Tegnap több órás üzemszünetet kellett tartani az EU atomerőműiben, mert elfogyott a Volt.

- Leálltak Magyarország betonkeverői, mert elfogyott a köbméter.

- Sorra mondják le a szervezők a népszerű balatoni nyári koncerteket és zenés fesztiválokat, mert elfogyott a decibel.

- Kínában a vakcinagyártók kénytelenek voltak beszüntetni a gyártást, mert elfogyott a milliliter.

- Oroszországban lebénult a fakitermelés, mert elfogyott a tonna. 

- Tömegesen halnak meg a kórházakban az alacsony vérnyomásban szenvedők, mert elfogyott a higanymilliméter.

- Szaúd-Arábiában leállt a kőolaj kitermelése, mert elfogyott a gallon.

- Leálltak a világ árutőzsdéi, mert elfogyott a bushel.

- Az angol-szász világ mikro- és kisvállalkozásai tömegével zárnak be: nem tudnak eladni, mert elfogyott a hello.


- A FED-ből kiindulva szerte a világon sorra kerülnek pénzügyileg válságos állapotba a vállalatok, mert elfogyott a dollár.

- A City of Londonból kiindulva globális bankhitelválság alakult ki, mert elfogytak a számok.


A humoros válsághírek után tegyük fel a komolyabb kérdést: méternyi mi fogyott el? Liternyi mi fogyott el? Tonna miből fogyott el? Köbméter mi fogyott el?

A méter nem tud elfogyni. Az acélrudak tudnak elfogyni. Az azok számosságát nyilvántartó mentális konstrukció, gondolati fikció, a méter, az nem tud. A liter sem tud elfogyni. A tej, az el tud elfogyni (teoretikusan). A tonna sem tud elfogyni. A kőolaj tud elfogyni.

Elfogyni a helyben, regionálisan vagy kontinentálisan elérhető javak, jószágok tudnak, amit kézzel meg lehet fogni, amit lehet hordozni, szállítani, mozgatni. 

Nincsen liter, ami el tud fogyni. Egy liternyi valami tud elfogyni, de a liter nem tud elfogyni. Több ezer éve mér az emberiség literben dolgokat, és még soha nem fogyott el a liter. A méter sem, hiába építettünk már csak elmúlt évszázad alatt sok-sok tízezer kilométer utat. Ezek végtelenek. Ezer évek óta beszélünk, mégsem fogyott el a decibel. 


Elfogyni olyan valami tud, aminek a helyben felhasználható anyagmolekuláinak darabszáma tud nulla közelébe, nullához érni. Aminek van anyaga, ami véges, ami darabra nulla is tud lenni. Ami korlátos.


JELEK NEM TUDNAK ELFOGYNI, MERT VÉGTELENEK. Nincs anyagiságuk, ami korlátozná őket. A liter, a köbméter, a tonna, ezekkel mérünk, ezek jelek. 

A jelek jeleznek valamit, utalnak valamire; önmagukban nem léteznek, csak a fejünkben; nincs anyagiságuk; nem tud belőlük se sok lenni, se kevés; nincs se kezdetük, se végük; korlátlanok és végtelenek, ezért nem tudnak elfogyni. 


JELEK  VONATKOZÁSÁBAN NEM ÉRTELMEZHETŐ AZ ELFOGYÁS, MERT ANYAGI TERMÉSZET HÍJÁN KORLÁTLANOK.


UGYANEZ VAN A PÉNZZEL. Az csak egy jel, amivel mérünk. A pénz nem tud elfogyni, mert nincs korlátozott anyagisága, csak egy anyagiság nélküli és korlát nélküli jel. A papír, amire nyomtatják, el tud fogyni, de a digitális jelek nem tudnak elfogyni. Végtelenek. 

És még a véges jelhordozó, az anyagi papír is, ami elviekben el tudna fogyni: hány ezer éve van papír, ház tízezer papírt használunk el évről évre és még mindig nem fogyott el. Ugyanígy az ezüstérmékké alakítható ezüst, vagy arany. Mai napig sok bánya van a világban, pl. Oroszországban és Ausztráliában, ahol tonna számra bányásszák kifelé a "friss", új aranyat. Még ezek az anyagi megnyilvánulással bíró, véges jelhordozók, jelentéshordozók sem fogynak el. Nemhogy az anyagi mivolttal nem rendelkező jelek.

Hány száz millióan használnak kínai renminbit/yüant napi hány milliárd tranzakcióval és mégsem fogy el sok-sok év, évtized óta.


Amikor gazdasági válságról beszélnek, nem az emberek munkaereje fogyott el darabra vagy minőségre. Ugyanúgy napi 10-12-14 órát dolgoznak, mint a válság előtt.

Amikor pénzhiányról megy a műsor, nem fogyott el a vasérc; nem igaz az, hogy a fák ne teremnének gyümölcsöt; nem igaz az, hogy a víz cseszik feljönni a földből vagy odafentről lejönni; nem igaz az, hogy a gyártósorok nem indulnak be, ha áramot kapnak vagy a haszongépjárművek ne tudnának gurulni; nem igaz az, hogy az ökör nem húzza az ekét, ha rácsapnak.

Amikor leállítják a gazdaságot, mert szétpukkan a dollárlufi, vagy LIBOR-válság van, vagy a FED szétcsapja a világ pénzrendszerét, akkor nem a ténylegesen létező, igaz valóságban van baj.

A jelekben van baj. De a jelek csak fikciók. Tehát még ott sincs baj. Csak kitalált, csak kreált a baj: szómágia, gondolatmágia, elmemágia. Magyarul amikor azt mondják, nincs elég pénz, bullsh*t az egész, egy mentális csapda, amit beetetnek az egész világgal, mert senki sem érti. Hiába a rengeteg, pénzrendszert leleplező film, még azok rendezői sem értették. 


Miért nem értik sokan a pénz természetét? Mert nem anyagi lévén legalább egy dimenzióval a három dimenzió felett van, az emberi szint felett. A pénz egy mentális jel. Nem ismer sem teret, sem időt, sem anyagokra jellemző végességet vagy korlátosságot sem.

Literből, köbméterből, méterből végtelen van évezredek óta, nem fogy el, mert nem anyagi természetű. Számokból és ilyen-olyan névvel (dollár, font sterling, euro, yüan, forint) nevezett számokból is végtelen van, nem tud elfogyni, mert nem anyagi természetű. Lehet azt hazudni, hogy elfogyott, de nem tud. A papír vagy az arany se fogyott el évezredek óta - sőt az aranyat, mint írtuk, mai napig kitermelik-, pedig ezek végesek és anyagiak.


Az aranyfedezetről meg csak annyit: amikor az Osztrák-Magyar Monarchia idején a Kossuth-bankó mögé közadakozásból összegyűlt ezüstfedezetet végérvényesen elkobozta a cári seregek vezetője, ezáltal az de facto fedezet nélküli vált, az emberek akkor is boldogan ugyanúgy használták, mint előtte. 

Se az ezüsttel, se az arannyal nem tud csinálni a homo sapiens semmit. Se enni, se fűteni, se sebeket gyógyítani, se hajlékot összeeszkábálni vele, belőle nem lehet. Egy közös mentális egyezmény, hogy az arany érték, de nem az: semmit nem tudsz vele önmagában csinálni. A bizalom egy mentális fikció. Nincs objektív alapja. A pénz fedezete nem a fedezetéül szolgáló arany, vagy ezüst, hanem az abba vetett bizalom. A Kossuth-bankónál meg volt a bizalom a végén valós fedezet nélkül is, és hibátlanul működött.


A pénz elfogyását arra találták ki még a középkorban, hogy a megzsarolt, megfenyegetett, behülyített ostoba középkori királyokat és vezető udvarfőiket mentális csapdába csalják szűk csoportok, hogyha nincs pénz háborúra (amit e csoportok szítottak titokban előre megfontoltan), hát ők készséggel adnak pénzt. 

Mintha elfogyott volna az arany, vagy más fém, amit jelentéshordozóként, jelhordozóként felhasználva lehetett volna új pénzt létrehozni. Mintha a mai világban elfogyna a pénzjegynyomdák számára hasznosítható speciális papír, vagy mintha a digitális, azaz molekulákban mérhető anyagi léttel és abból fakadó korlátozottsággal nem rendelkező számjegyek el tudnának fogyni. Nem tudnak.

Talán néhányunknak eszünkbe jutnak a George Schwartz által képviselt elit körök: a koronavírus miatt pénzügyi válságba került, már előtte is jócskán "eladósott" EU-nak ők szívesen ajánlják fel az együttműködésüket. Mintha az EU, vagy bármely nemzetállam, nem tudna magának pénzt csinálni, ami csak egy jel és van fedezete: több száz millió ember munkaereje és amit azzal létre tud majd hozni. "Future value".


Ha megnézzük a világ eladósodottsági szintjét, rengeteg országban egy szinte logikai nonszensz a helyzet: a GDP 100%-a felett áll a közadósság, amit magyarul megtévesztő módon a globalista, kommunista közgazdászok államadósságnak neveztek el (az angol public debt, azaz közadósság a helyesebb, hiszen bár az állam veszi fel, az emberek fognak izzadni miatta). 

Emellett a világ legeladósodottabb országai a gazdag nyugati országok. 

Ezeken elgondolkodva fel kell tennünk a kérdést: Kik felé adós a világ? A gazdag országok a szegény országoknak? Magánbankoknak, akiknek nincsen sok tíz milliós, esetenként százmilliót is meghaladó termelőképes munkaerejük, mint a nemzetállamoknak, és nem hoznak létre ténylegesen semmit, nem úgy, mint a nemzetállamok lakosságai?


Kiknek adós a világ? A Jupiternek? Titkos űrprogramoknak? Ki az Úristennek lehet egy bolygó adós? Hozzánk képest isteni mértékű pszichikus és katonai képességekkel rendelkező hüllő földönkívülieknek? Vagy csak bankárdinasztiáknak, az évezredek óta nemlétező, kiválasztott háttérhatalomnak? Ki választotta ki őket?

Kinek van többje, mint munkaképes emberek tíz- és százmillióival rendelkező nemzetállamoknak? Honnan van többje? Mi az a több, amije van neki? Pénze? Ingatlanai? Gyárai? Munkaerője? Vagy inkább fiktív jelei, digitális, megfoghatatlan, nem-létező semmilyei? 



A pénz elfogyását az örökké újrainkarnálódó, örökké sérthetetlen és korlátlan hatalommal rendelkező, örökké mindenkivel szemben győztes (talán hüllőféle sötét égi védettséget élvező) bankár-kasztrendszer találta ki összeesküvés-gyakorlatuk megvalósítására, hogy a világban az és úgy legyen, ahogyan ők azt elképzelték. Lehet, hogy ehhez a kiválasztottaknak egy ősi vallásként eladott ideológia is társul, aminek szent könyvének neve T betűvel kezdődik és a világban csak nagyon kevés helyen oktatják, eredeti nyelven és eredeti kötetszámában szinte sehol nem olvasható, átlag nyugati földlakók számára tanulmányozhatatlan.

Pedig világrendszerünk erre épül.


Szóval ha ezentúl azt mondják neked a nagy nyugati médiakonglomerátumok, hogy elfogyott a pénz és ki kell tömni a bankokat (bail-out és azóta megjelent a bail-in is), akkor magadban kérdezz vissza: a méter is elfogyott?

Az emberiség és a nemzetállamok termelőképessége, a Földön levő állatok, ércek, gyárak, haszonnövények nem fogytak el. A pénzmágusoknak kell több hatalom, mert a jelenleg elégséges hatalom fogyott el.

Ahogy a Feledés (Oblivion, 2013) c. filmben a szinte kozmikus méretű szivattyúgépek eltüntetik a Föld bolygóról a vizet, úgy szívja ki az életerőt a világ lelkeiből a patriarchális vallásoknak álcázott ideológiákkal megtámasztott, monokulturális pénzrendszer, a single currency-k világával fabrikált hamis szűkösség.

2021. január 28., csütörtök

Videó: Rendszerszintű Megoldások a Boldogabb Nemzetekért - Bernard Lietaer

Bernard Lietaer - Rendszerszintű Megoldások a Boldogabb Nemzetekért

Bernard Lietaer - Rendszerszintű Megoldások a Boldogabb Nemzetekért


Hogyan kapcsolódik a pénz az exopolitikához? Lásd a cikk végén levő utolsó kettő bekezdést.

Húsz év múlva úgy fognak társalogni erről az időszakról, amiben most élünk, mint a Nagy "Valami" Időszaka, de még nem tudjuk, milyen szó fog állni a "Valami" helyén.

Tudjátok, hogy az 1933-as Nagy Gazdasági Világválságot mióta nevezik meg ezzel a névvel? 1955 óta. Amikor már két évtizeddel biztonságosan a hátuk mögött tudták. Ma ugyanennek vagyunk a közepén. Ha van időtök, nézzétek meg az 1930-as újságok főcímeit. Aztán a mai újságok főcímeit. A zajló folyamatok teljes tagadásában élünk. Ez az egyik legrosszabb időszak, amiben élünk. És még mindig szakadatlanul tagadjuk ezt. Ugyanakkor ez az egyik legjobb időszak is.

A pénzrendszerek ötezer éves írott történelmét én átkutattam. Az a szomorú következtetés, hogy soha sem volt preventív változtatás a pénzügyi rendszerben. Várni kell, amíg az előző rendszer kihal, várni, amíg teljesen elveszíti a hitelességét. És aztán szokás valami újat felépíteni.

Ez számomra nagyon szomorú, mert két évtizede, 2001 óta pont ezt a mostani helyzetet próbáltam segíteni megelőzni. Teljesen, siralmasan kudarcot vallottam. Semmi sem változik, nem tanultunk semmi jót ezügyben ötezer év alatt.

Tehát a kellős közepén vagyunk a tagadásnak, azaz a bajnak. De tudom, hogy vannak új lehetőségek is! Tehát jó időket is élünk!

Hányan tanultatok közgazdaságtant az oktatásban? Ejha, nagyon képzett közgazdász hallgatóságom van ám... Hadd kérdezzek pár kérdést, amit még lehet, hogy nem hallottál.

Ki hozza létre a pénzt? Ki gondolja úgy, hogy az állam? [Alig valaki jelentkezik] Öt éve még az emberek 70%-a az államra tette fel a kezét (2012-es előadás). Valamit megtanultunk az elmúlt 3-4 évben: a kormányzatok Valakik által a falhoz vannak szorítva és nem teremthetnek pénzt. Ki gondolja úgy, hogy a Nemzeti Bank, vagy az Európai Központi Bank? Rendben. Ki gondolja úgy, hogy valaki más? Nagyon jó!! Jó, a valaki másra szavazók nyertek.

Normális esetben NEM a jegybank hozza létre a pénzt. Ők csak akkor, ha már senki más nem maradt, ahogy azt az USA-ban nagyüzemben próbálják sajátos módon az elmúlt években.

Ehhez kapcsolódik még az az illúzió, hogy mi európaiak el tudjuk zárni magunkat a világban zajló folyamatoktól. Úgy gondolom, hogy maguk a központi banki ügyvezetők sem alkalmazkodtak ahhoz, hogy úszunk változásokban. Amikor az amerikaiak dollármilliárdokat pumpálnak a nemzeti/globális gazdaságukba, akkor az pl. az orosz maffiánál is ki tud kötni, hogy a francia riviéra ingatlanjait felvásárolják. E hatások ügyében a helyi, itt a Francia Jegybanknak sincs beleszólása (francia közönségnek szólt az előadás), és az Európai Központi Banknak sincs beleszólása.

Teljes önbecsapás, hogy a jelen rendszerben el tudjuk magunkat szigetelni mások behatásaitól. De azért úgy játszuk a játékot, mintha el tudnánk.

Következő pontunk: Milyen eljárással teremtik a pénzt? Papírnyomtatással a pénzjegynyomdában? (penzjegynyomda.hu, any.hu) Erre ki voksol? Jó!! Adósságokkal a bankokon keresztül? Igen-igen. Bármi-bárki más? Köszönöm.

Minden egyes euró amit valaha használtál, minden egyes dollár amit valaha láttál, minden egyes jen amivel valaha kereskedtél, az valakinek az adóssága. Lehet államadósság [csak magyarul hívják megtévesztés céljából így, angolul public debt, vagyis közadósság, hiszen a köznek kell szenvedni a terheit], lehet vállalati adósság (hitel), lehet magánadósság, de a lényeg: ADÓSSÁG.

Mi lenne, ha az egész világ megpróbálná visszafizetni az adósságát? Annak ellenére, hogy aprólékosan elbírálják a hitelképességedet, hogy visszafizetési képességed szerint értékeljenek, az összes adósság visszafizetése lehetetlen. Matematikailag! Matematikailag lehetetlen visszafizetni! Miért is?

A TŐKEÖSSZEG LÉTREJÖTTEKOR A KAMATÖSSZEG NEM JÖN LÉTRE!

Ha mindenki vissza akarná fizetni az tőkeadósságát, nem maradna pénz a kamat összegének visszafizetésére. Mindenkinek csődöt kellene jelenteni. Rendkívül fondorlatos rendszerrel élünk együtt.

Van olyan törvény, ami meghatározza, hogyha más valutát használsz, mint a törvény szerinti fizetőeszköz, akkor börtönbe kerülsz?

Hogyan van az, hogy csakis egyfajta pénznemet használunk? Az euró előtti időkben minden egyes tagországnak saját, egyetlen pénzneme volt. Most az eurózónának van egyetlen pénzneme, a rendszerben különbség nincsen. Egy dolog közös: csak az egyetlen/egységes valuta a valódi valuta.

Miért van ez? Mert így egységes, hatékony? Szebben nyomtatott? Ki és mi itt a lényeg?

Hogyan kényszerítik ki ezt a monopóliumot? A jog eszközeivel? Ki gondolja így? Senki, elképesztően jó! Következő opció: adókkal? Rendben... Úgy látom, hogy egyetlen ember tudja csak! Pedig neki sem tanították egyetlen közgazdaságtani képzésen sem. Igen, adókkal.

1971 óta hivatalosan, de a kései 19. század óta ténylegesen, minden pénz, ami a világon létezik, minden bankhitel-pénz "fiat" pénz, (vakító)fény-pénz [a "Fényhozó" pénze]. A latint használják, csak hogy véletlenül se tudjuk, miről van szó. Régen igazi pénzek léteztek, úgy öt évszázaddal ezelőttig. A "fiat" az a szó, amit a héber Isten mondott a Genezisben: "fiat lux", "Legyen Fény" és a következő mondat: és Fény lett és látta, hogy ez így rendben való. Szavak erejével "semmiből valamit" teremtésének képességéről van szó. Érthető-e? Ha tehát legközelebb látjátok a bankárotokat: ereszkedjetek térdre. Világos-e? Így élünk ugyanis.

Ha volt közgazdaságtani kurzusotok, akkor minden ilyen képzést végzett hallgatót tájékoztatták már arról, hogy mi a pénz.

Mi a pénz? Az általában elhangzó válasz a következő: Elszámolási eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz. EZ NEM IGAZ. EZ NEM A PÉNZ MIVOLTA. EHELYETT EZ AZ, AMIT A PÉNZ CSINÁL. Tudjátok-e érteni a különbséget?

Ha nem lenne a "közlekedésre" szavunk, de volna lovunk és csak az a szó, hogy "ló", gondolkodna valaha is bárki a közlekedés továbbfejlesztésén, biciklin vagy autón? Nem, mert még nevén nevezni sem tudjuk. Örökké csak a lovak hatékonyságát és regulázását növelnénk.

A funkcióalapú meghatározás az elfedés módszertana, ami mindent elfed: "Mi másra is lehetne szükségünk?" "Hiszen minden funkcióját betölti!"

Itt az én meghatározásom, hogy mi a pénz: A PÉNZ EGY MEGEGYEZÉS. Egy megállapodás a fejünkben. És ettől pont eléggé valós. Mint a házasság. Az is csak egy megegyezés és eléggé valós. A pénz egy arról szóló megállapodás, hogy sztenderdizált csereeszközként használjunk valamit egy adott közösségben ami régen egy ország közössége volt, ma egy európaméretű közösség. Amilyen mértékben gondolkodunk.

Ez a pénz: megállapodás. A megegyezésekben az a jó dolog, hogy ha nem működnek, meg lehet őket: változtatni. Ha megegyezés helyett funkcióként definiálunk valamit, ki is zártuk a változtatás lehetőségét.

Hadd mutassak az előadás hátralévő részében három jó példát arra, amit ez a válság lehetővé tesz (amiért jó időket is élünk). Ezek is már folyamatban vannak.

Az első példa: 2011 végén Litvániában jártam, ahol egy tanulótársadalmat fejlesztenek ki egy új pénznem segítségével. A második a Torekes, amit az észak-belgiumi Gent városban kezdtek el 2010-ben, a mai 2012-es előadás megtartásakor már megvolt az első éves tapasztalatunk vele. Utolsóként arról a lehetőségről beszélek majd, ami a görögökre centralizált euró-válság lehetséges megoldása lehetne.

A közös tanulás hatékony. Azért hozom ezt a példát, mert egy tanulószervezetben vagyunk (TEDxUHowest). A tipikus módszer, ahogyan oktatnak és tanulunk, az az előadás és az olvasás. 5%-ára emlékszünk annak, amit hallunk. 10%-ára annak, amit olvasunk. Nem túl hatékony. A leghatékonyabb módszer a tanulásra: tanítsuk meg valaki másnak! Mi lenne, ha ezt egy ország szintjén gyakorlatba ültetnénk?

Litvánia kis ország, képletesen: Magyarország területének úgy 70%-án él a magyar lakosság egyharmada. Két dologra büszkék lehetnek. A legmagasabb szélessávú kábelhálózat- ellátottság a világon, 2010-ben ezzel megelőzve Svédországot, és 120%-os mobiltelefon-ellátottság. Ez persze inkább SIM-kártyákat jelent. Nagyon jól összekapcsolt társadalom, infrastrukturális értelemben.

A céljuk az, hogy minden 40 év alatti litván minimum két idegen nyelvet beszéljen 2030-ra. Intergenerációs tanulás a céljuk.

A litvániai Dora komplementer valuta rendszere
A litvániai Dora komplementer valuta rendszere

Íme így működik: Felállítottuk a Litván Tanulási Alapítványt (www.SMPF.LT/en). Ez az alapítvány bocsátja ki a dora nevű virtuális pénznemet (tinyurl.com/litvandora, PDF). A dorakat közvetlenül is a végfelhasználóhoz juttatja, akinek kell, hogy legyen egy hivatalos álma a Végfelhasználói Álom Projekt számlájához társítva.

A közönségemben volt egy fiatal, az ő álma 17 évesen az volt, hogy buddhizmust akart tanulni, méghozzá vipassana buddhizmust, Burmában. A burmai hegyek között. Hát jó, rábólintottunk. Ő például folyékonyan beszélt angolul. Így megalkudtunk és megállapodtunk, hogy 3000 doráért az alapítvány megvalósítja az álmát.

És ő mit tesz? Megtanítja másoknak, amit ő már tud. Mind az, aki tanít és mind az, aki tanul(!), egyaránt kap dorát, hogy mind a két fél megvalósíthassa saját álmát.

Volt egy lány, aki egy hétvégét akart eltölteni példaképével, egy Nobel-díjas fizikussal. Rendben, el fogjuk érni, hogy meglegyen. Van egy csoportunk, akik meg akarnak tanulni úgy vitorlázni, hogy körbehajózzák a világot. Ezzel valóra válthatják!

Nonprofit szervezetek is részt vesznek szervezőkként ennek a kiegészítő gazdaságnak a működtetésében, így hasonlóan kiveszik részüket, ahogyan a cégek is tevékenységükkel működtetik a hagyományos gazdaságot.

A dora egy tanulóvaluta / tanulópénznem. Egy mobiltelefonos egység. A tizenévesek az egész felnőtt lakosságot képzik az internet hatékonyabb használatára érte (nemzeti infokommunikációs stratégia). Mindkét fél, a képző fiatalok és a korosabb tanulók is kapnak dorát.

Ha éppen most nincsen álmod, akkor ajándékba adhatod másnak a dorádat (beépített motiváltság, h. legyen saját álmuk!!). Lehet ajándékozni is.

Van egy Online Nemzeti Bölcsesség Archívum, nekem ez az egyik kedvencem. Az általános iskolások meginterjúolhatnak 75 év fölöttieket mindössze egyetlen kérdés feltevésével: Mi az, amit Ön megtanult Élete során, ami az én életemben is hasznosítható? Ha egyszerűen hangrögzíted a mobiloddal, 50 dorát kapsz. Ha multimédia terméket készítesz, 200 dora üti a markodat. A tíz legnagyszerűbb hozzájárulásért minden évben megrendezünk egy versenyt, amibe ha bekerülsz, tízezer dorát kapsz.

Hány milliárdos költségvetési kiadás ez a kormánynak? ZÉRÓ!!! ELEKTRONIKUS BITEK.

A második példa: Gent: a legszegényebb közösség egész Flandriában, Észak-Belgiumban. A többség török (kreol bőrszínű jogtársainkra gondoljunk e példa során). Beszélt nyelvek száma: húsz! A legnagyobb népsűrűség a környéken. Megkérdeztük, hogy mi az ÁLMUK. Az álmuk nem más, mint: egy kis kert. 4 négyzetméternyi föld már elég. Mindannyian mezőgazdasági térségből származnak, ahol mindenkinek volt földje. A belgiumi Gentben pedig egy darab négyzetméter sincs nekik, mert panelházakban laknak, toronyházakban.

Ezért a város ad nekik földet. Ezt művelik vele. Ezt a földet bérleti díjért művelhetik. A terület jelenleg hasznosítatlan építési telek egy leendő gyárnak. Szépen fizetnek is. A bérleti díjat csak torekesben fizethetik (www.torekes.be). Így néz ki, 10 illetve 1 torekes-es címlet. Ezzel javakat és szolgáltatásokat vásárolhatsz: nemcsak kertbérletet, hanem friss zöldségeket, alacsony energiafogyasztású izzókat, napi fogyasztású élelmiszereket a helyi boltokban.

Belga Torekes Eredményei a Kisebbség körében

Egy teljes kiegészítő fehérgazdaságot teremtettünk helységi szinten, ami máskülönben nem létezne.

Már csak egy kérdés maradt. Hogyan juthatok hozzá torekeshez? Először is a szomszédság hulladékmentesítésével és tisztán tartásával. Virágok kihelyezésével a ház utcafronti oldalára! Ezért éppen száz torekest kapsz. Itt éppen az utcai előkerteket művelik.

Az első éves eredmény-beszámoló: 50.000 torekest kerestek meg. Ebből 8.000-t használtak kertbérletre (150/év). A többséget élelmiszerekre és közlekedésre, és mozifilmekre is, ami nagyon népszerű volt. [dia: Ugyanekkora euro-költségvetéssel szembeállítva ez 4-szeres eredmény!]

A lényeg: TÖBB, mint egyFAJTA valuta kell.

Ne csodálkozzunk, ha mindenre egyFÉLE
megoldási útvonalat, egyetlen pénzTÍPUST használunk

A képen látható a következménye, ha minden ügyet egyetlen járható úttal akarunk megoldani [hiánycsökkentés vs. életbevágó szükségletek]. Ki kell lépnünk a mentális keretrendszerünk börtönéből; hogy minden funkciót egyetlenegy eszközzel, egy EGYséges valutával kell megoldanunk.

Harmadik példa: Görögország adósságválsága. A görögök maradhatnának/maradhattak volna euroövezeti tagok minden nemzeten túli dologhoz: turizmus, hajózás, javak és szolgáltatások "import-exportja" az eurozóna többi részével, és az előző példák mintájára Társadalmi Kiegészítő Pénznem Rendszert (Civic) használhatna egészségügyi, szociális és nyugdíj ügyekre is [CiviC: Civilian Currency, polgári pénznem].


CiviCs (Civilian Currencies)

A társadalmi célú kooperatív valutákat a kormány bocsátaná ki. A fedezeti értéket az adná, hogy munka-hozzájárulást követel cserébe. "Véletlenül" már ma is pontosan így működik az euro.

Az alábbi ábrán látható a mai pénzügyi monokultúra működése. A társadalmi szférát halálra éheztetik. Csak néhány nonprofit szervezet és támogatás biztosítja a bevételeket.

A soron következő képen látható az alternatíva. 

Társadalmi szféra a hagyományos,
monetáris monokultúra gazdaságában

[Teljesen egyértelmű, miért nincs lehetővé téve az egészségtől és erőtől duzzadó társadalmi szférát előidéző monetáris multikultúra: az erős társadalom erős populuszt jelent, ami az öntudatára ébredt, önszolgálóvá vált Hatalomnak nem érdeke. Ahogyan az egyéni belvilágban az egó a Lélek szolgálója helyett annak elnyomó urává vált az emberiség kialakításakor, ezt tükrözik a külvilágban az emberi tömegeket irányító Hatalmak is.]

A versenyszféra megmarad, és még megteremtesz egy egészségtől duzzadó társadalmi szférát is. A versenyszféra tevékenységei továbbra is szintén adókötelesek.

A város (vagy régió vagy ország) vezetése a társadalmi gazdaságot szintén adóztatja! Ki teremti a kamatmentesen vagy negatív kamattal (demurrage) a rendszerbe kibocsátott komplementer valutát? A város (vagy megye vagy kormány). Ingyen, bitekből.

Társadalmi szféra a komplementer 
fizetőeszközöket is magába ölelő gazdaságban
RENDSZER SZINTJÉN van megoldva a probléma! Ahelyett, hogy mindenkit halálra éheztetnének (az egyetlen-pénznem-alapú közmunkával), ez egy strukturális, rendszerszintű megoldás, amire a következők miatt van szükség:

Először is: a nemzetközi pénzügyi rendszer bajban van. Ez már nem újdonság.

Második ok: szisztematikus rendszerleállásban vagyunk, ahogy itt-most beszélünk. Az euróválság után dollárválság is lesz (vagy fordítva: az Európai Központi Bank teljesen dollárfedezetű). 

Harmadik ok: értékek váltásában vagyunk. Minden patriarchális társadalom ugyanazt csinálta, amit mi. Egyetlen pénznemet használ, amit kamatra ad a rendszerbe. Ez a pénzrendszere tette lehetővé az ipari forradalmat. Enélkül az nem lett volna! De ez hozza magával a dübörgő gazdasági periódusok és a válságperiódusok hullámzását, koncentrálja és centralizálja a vagyont és inkompatibilis az emberi közösségekkel.

Válság, ha nem akarunk változtatni. Lehetőség,
ha változtatunk => Értékváltás, nem -válság.

Minden matrifokális társadalom használt kiegészítő pénznem rendszert. Ők a patriarchális (yang) típusú pénznemet használták a nagy távolságú kereskedelemre, idegen népekkel, és volt egy kiegészítő pénznemük (yin), amit saját közösségükben használtak. Ezt az emberek maguk hozták létre. (CiviC: Civilian Currency, polgári valuta)

Ez több, mint ezer éven át, 1600 évig működött Egyiptomban. Ez volt (a rómaiak előtti) Egyiptom sikeres gazdaságának titka (a Római Birodalom azonnal felszámolta).

A centrális középkorban, a francia katedrálisok építése idején ilyet használtak (máig ebből élnek azok a városok). Ezeket kiegészítő valutarendszer segítségével építették.

És egy női istenséget imádtak, a Madonnát. [Lásd: New Money for a New World c. könyvét, melyből az is kiderül, hogy minden háborút viselni akaró királynak elemi szükséglet volt a patriarchátus társadalmi berendezkedés, amihez elengedhetetlen volt az egyközpontú monetáris irányítás, az egyetlen-pénznem rendszer, aminek és a háborúknak az elfogadtatásához praktikus és elengedhetetlen volt egy erős, maszkulin, büntető FÉRFI ISTEN, egy egyisten. Marshall Rosenberg a Rendszerszintű Erőszakmentes Kommunikáció c. videónkban szintén erről beszél, hogy hogyan alakult ki a retorzió alapú társadalom, teljesen máshonnan kilyukadva ugyanide. Tehát a pénzrendszer nagyon nem csak a pénzről szól, hanem vallásról és komplett társadalmi berendezkedési irányultságról!]

Monopolpénz = háború. Mindig csak idő kérdése.
Vagy a fiaink, vagy az apáink, vagy mi, de benne leszünk.

Negyedik, végső ok: a jelenlegi gazdasági helyzetre a klasszikus megoldás a pusztító háborúra való felkészülés (US+EU vs. RU+CN). Eddig mindig is háborúval oldottuk meg (a centrális középkori példát is az erőforrások háborúkhoz való centralizálás érdekében számolták fel, lásd a könyvet). Itt az ideje lelépni erről az egyetlen/egységes járható útról.

Egyensúlyra van szükség maszkulin és feminin erőink között elménkben és rendszereinkben. Vagy nem lesz jelenünk és jövőnk ezen a bolygón. (A titkos űrprogramokba meg nem mindenki kerül be). Csak ekkora a tét. 

[A Nemzetközi Valutaalap 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 valutaválság, 63 államcsőd zajlódott le a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszereiben 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság.]

Pénzrendszerünk több ezer éves. Minden
változhatott a Földön, kivéve a pénzrendszer típusát.

A képen látható az eredmény, ha túl sokat akarunk elérni egyetlen eszközzel. De az Információs Korban vannak már haladóbb eszközök is. Köszönöm.

Fordította: Exopolitika Magyarország

Bernard Lietaer - People Money c. könyvében a kiegészítő pénznem bevezetési módszertanok olvashatók, az eddigi rendszerek hogyan-igen és hogyan-ne tanulságaival. (Cikkünk megírása óta az Amazonról a könyvet leszedték.)

Videó: Kiegészítő Pénznemek Rendszere - Bernard Lietaer

Kiegészítő Pénznemek Rendszere


Kiegészítő Pénznemek Rendszere

A pénzrendszer sokkal nagyobb tabutéma, mint az ufók vagy az ingyen energia vagy a spirituális megvilágosodás. Bár legutóbbi a legfontosabb, mégis több ember érdeklődik bármelyik előbb említett három téma iránt, mint a pénzrendszer igazi megoldásai iránt. Több ezer éves taburól van szó.

A megoldás az, hogy ne legyen monopóliumpénz, hanem komplementer valuták RENDSZERE legyen. Maga a kifejezés, hogy kiegészítő pénznem (complementary currency), maga a megnevezés sem létezett néhány évtizeddel ezelőttig e több ezer éves problémára. Jelentős számú film, cikk és könyv készül a pénzrendszer problémáiról, hibáiról, de a megoldásokról a rendszerszintű problémákra, alig: még a hozzáértőbbek nagy része is sötétségben van. A megoldás úgy tűnik, valahogy nem érdekes.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 valutaválság, 63 egyedi államcsőd (sovereign debt default) zajlódott le a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszereiben 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság.

Ha az autónk rendszerszinten ennyiszer romlana el, tennénk valamit? A nemzetközi életben minden válságot úgy kezelnek, mintha az lenne a bolygón a legelső. Nem ismerik el a létezését a problémának, ami láthatóan nem egyedi, hanem rendszerszintű.

A jegybankok érdeke és különösen a világ nemzeteinek független jegybankjait ellenőrző, hivatalosan is magánbank központi banknak, a Bank for International Settlements-nek (BIS) az érdeke a szorosan véve 350 éves, tágabban véve a több, mint 2000 éves status quo fenntartása. Maga a BIS egykori elnöke tájékoztatta Bernard Lietaer-t (lásd ebben a videóban a beszámolóját erről), hogy a világ összes jegybankjának, az IMF-nek és a Világbanknak, egyetlen egy célja van: hogy a rendszer ugyanolyan maradjon, mint most. Érdekességképpen itt olvasható az International Journal of Central Banking: http://www.ijcb.org.

A világot irányító nagyvállalati, illetve hadipari-pénzipari-olajipari hálózatok nem érdekeltek hosszú távon gondolkozni. A világot irányító nagyvállalati, valamint a politikai és szektás hálózatok érdekeltek viszont a totális káoszban (ahogy az a sorok közül kiolvasható a számukra írt CIA Global Trends 2030 c. tanulmányból is). A pénz jelenlegi változata és jelenlegi rendszere csak eszköz az életellenesség "szent" gyakorlására. Hogy miért lett ilyen a pénzrendszer (az ókori Babilontól kezdve minimum), annak már exopolitikai vonatkozása van, de ez most szétfeszítené a kereteket.

Vajon mi lenne a pénzügyi megoldás a BIS-ben is egykoron dolgozó pénzügyi rendszerszemlélet szakértő szerint?

Videóátirat:

Kiegészítő pénznemek, komplementer valuták rendszere

A nevem Bernard Lietaer (ejtés: lietár). Társkutató vagyok a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben (azóta a Sorbonne-on tanít). Képesítéseim javarészét rendszermérnökként szereztem. A rendszerelméletet alkalmazom a pénzügyi rendszerekre. Amit a közgazdaságtan többnyire nem tesz meg.

Ha hátrahagyjuk a Paradigmát: kiegészítő pénznemekkel stabil gazdaság érhető el.

Amikor először ráeszméltem, hogy valami baj van a pénzügyi rendszerekkel, az 1970-es évek első felében volt. Akkoriban Dél-Amerikában éltem. Éppen Peruban dolgoztam, feladatom volt optimalizálni Peru keményvaluta bevételét. Észrevettem közben valamit, ami egész Latin-Amerikában érlelődött. Annak az adósságbuboréknak a kezdetét vettem észre, ami utóbb aztán 1981-ben robbant ki. Arra jutottam, hogy vagy megőrültem, vagy valami olyat látok, ami nem normális.

Dűlőre akartam jutni ezügyben, így egy fordított kutatóévet vettem: a kutatóév az, amikor egy professzor a valódi világba megy dolgozni. A fordított kutatóév mikor egy valódi világbeli ember elmegy professzornak. Ez volt számomra az első ilyen fordulat. Számos alkalommal megtettem ezt életem során. Ekkor kezdtem el tanítani a belgiumi Leuven Egyetem nemzetközi pénzügyek szakán és írtam egy könyvet Latin-Amerikáról.

Ekkor kezdtem tudatára ébredni, hogy rendszerszintű problémák vannak az egész globális pénzügyi rendszerben. Ebben a könyvemben kijelentettem, hogy a kora 1980-as években egy nagy válság várható Latin-Amerikában. A könyvet 1979-ben adták ki és 1981-ben pukkant a buborék.

Életem második meghatározó lépését azonban életem máig egyetlen mentorának köszönhetem, Willis Harman-nak (abban az időben már az IONS, az Edgar Mitchell asztronauta alapította, tudatkutatással foglalkozó Institute of Noetic Sciences elnöke volt).

Willis Harman azt mondta nekem 1992-ben: "Bernard, olyan képzést kaptál 25 éven át a pénzről, mint még soha senki."

Különböző, szokatlan pozícióimra gondolt:

- Én vagyok az egyetlen központi bankár, aki ténylegesen kezelt egy offshore valuta alapot. Ezek nem szoktak megtörténni egyazon életen belül.

- Vagy: professzor voltam egy egyetemen és elnök egy elektronikus fizetési rendszerben.

- Dolgoztam jelentős nemzetközi vállalatoknak és fejlődő országoknak is.

Ezek teljesen más látószöget követeltek meg. Egyetlen közös volt bennük: a pénz rendszere. De én erre nem jöttem rá, amíg Willis rá nem ébresztett erre az összefüggésre. Hozzátette még: "Tovább kell adnod, amit megtanultál, mert nagyon hasznos lesz sokak számára!" Így kezdődött.

Gondoltam, három évig csinálom, aztán megyek tovább a saját egyéni életemmel. Ez húsz éve történt, publikálni pedig 15 éve kezdtem el.

Nem tudok megszabadulni a témától. Kapaszkodik belém, a világban zajló események miatt. Ahol most tartunk, az valójában sajnos pontosan az, ahol vártam hogy fogunk tartani, amikor 1999 végén előrejeleztem a jelenlegi világszituációt.

Ez öt fő rendszerszintű válság összeütközése: öregedő társadalmak, növekvő munkanélküliség, drámai éghajlatváltozás, fajok tömeges kihalása. Mindezek átitatva a pénzügyi instabilitással.

Ezen dolgok együttes erővel rá fogják kényszeríteni az emberiséget 2020 előtt, hogy ténylegesen változtassunk a pénzügyi rendszerünkön. Ezt még mindig tartom, hogy 2020 előtt rákényszerülünk a megváltoztatására. De reményeim ellenére ezügyben sok a késlekedés.

A Paradigmaváltás: a pénzügyi monokultúrából a pénznemek ökológiájába

A hátrahagyandó paradigmánk az, hogy mindent egyetlen egy TÍPUSÚ valutával kell kezelnünk, az egyedülálló pénznem monokultúrájával. Minden PATRIARCHÁLIS társadalom kezdetektől fogva, i.e. 3200-tól: a Babiloni Birodalom, Ókori Görögország, Római Birodalom és a Reneszánsz óta a Nyugati világ, ezek mind patriarchális társadalmak és MINDEGYIKÜK egy felülről irányított egyedüli pénznemet rótt ki a társadalmára, beépített kamattal.

Nagyon logikusan, ugyanis a kamat egy elvonó egyszköz; egy koncentrációs eszköz. A kamat automatikusan biztosítja az erőforrásokat a hatalmi hálózatoknak, anélkül, hogy ehhez bármit tenniük kellene.

A kamat definíciója: erőforrások áthelyezése a felhasználók összességétől a kibocsátók javára.

Ennek a pénzügyi rendszernek a monokulturális JELLEGÉT kell elhagynunk. Tehát ne az egész hagyományos pénzügyi rendszertől szabaduljunk meg, amit néhány ember mond: a pénzügyi reformerek többsége ugyanis ebbe az irányba megy: vagy a kormánynak akarják adni a monopóliumot vagy nemesfém fedezetűvé akarják átalakítani a rendszert, de ha benne maradunk az egyetlen pénztípus paradigmájában, akkor még ezek esetén is saját csapdánkban maradunk!

Ezért kell a pénzügyi monokultúrából pénzügyi ökorendszerbe átmenni.

A pénzügyi ökorendszerben különböző skálák, különböző speciális réspiacok, rés-funkciók vannak. Ezek összessége tud adni egy sokkal nagyobb ellenállóképességet, mint ami a jelenlegi rendszerszintű monokultúrával elérhető.

Hangsúlyozom, hogy a monokultúra igenis hatékonyabb. Ha azt úgy értelmezzük mint termelési hatékonyság, időegységre, évre lebontva, egyszerű példaként a fakitermelést vehetjük. A monokultúrák rendkívül hatékonyak, vita nincs. De rettenetesen törékenyek. (lásd a Nemzetközi Valutaalap tanulmányát: az IMF 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 pénznemválság, 63 egyedi államcsőd (sovereign debt default) van a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszerének háta mögött 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság. http://tinyurl.com/IMFbankingCrises ).

Mit értek a pénzügyi ökorendszer alatt

Képzeljük el, hogy a banki hitelpénz mellett van a hagyományos pénz is és vannak üzletek közötti B2B pénznemek is és vannak városi pénznemek is: olyan városokban és vonzáskörzetükben, melyek saját társadalmi és ökológiai céljaikra hoznak létre pénznemeket nonprofit szervezeteken keresztül.

Hadd adjak élő példát mindegyikre.

Az egyik a cégek közötti B2B valuta, a svájci WIR, mely a B2B pénznemek anyja és a svájci gazdaság titka. A második példára városi pénznemeket mondok, amiket Angliában kezdtek el nemrégiben, a Bristol font és a londoni kerületi Brixton font. (ill. még Oxford font, de lásd még: torekes Belgiumban)

Ezeket a városok bocsátják ki és így ezek a városok felelősséget vállalnak rendszerszintű problémáik önálló megoldásában. A nagymamánkról való gondoskodásra egy szomszédsági pénznem-rendszer a megoldás, pl. a japán Fureai Kippu kiegészítőpénznem-rendszer.

Mindezen valutatípusoknak, mindegyik kiegészítőpénznem-fajtának helyet KELL foglalnia a teljes rendszerben.

Figyelmeztetnem is kell, hogy eljuthatunk oda, hogy túl sok van belőlük, de ettől nagyon messze vagyunk! Elméleti megfontolásokból tudjuk, hogy egyensúlyra van szükség: nem szabad túllőni. De hogy egynél több pénznem-típusra van szükségünk, az biztos.

Körülbelül fél tucat ilyen különböző rést kell megcéloznunk. Ekkor egy stabil, fenntartható rendszert érhetünk el.

Mit tehetnénk mi, hogy segítsük a változást?

Civilként azt tudom mondani, hogy minden állampolgárnak lehetősége van kivenni a szerepét ebben a játékban. Az a kulcsfontosságú, hogy egy vezetői csoportban vegyünk részt, a skála bármilyen szintjén: ha vezetői team-ünkkel vagy bárkikkel, akikkel összefogunk, egy társasház erejéig van hitelességünk és elismertségünk, akkor azon a szinten. Ha egy körzet, egész szomszédság szintjén, akkor ezen a szinten; ha helységi, városi szinten, mert oldalunkra állt a polgármester, vagy más emberek, akikre ezen a szinten felnéznek mások, akkor helységi, városi szinten.

Valójában azon múlik, hogy kiket tudsz magad köré tudni, és azoknak milyen szinten van szavahihetőségük, hogy az a szint megfeleljen a választott pénznem-típus bevezetéséhez szükséges szintnek.

Magyarul: ne próbálj meg világvalutát csinálni ha csak a társasházban néznek fel rád. Ugye érthető? Ugyanakkor, ha világszinten van hitelességed, akkor törd a fejed egy világvalután.

További videók Bernard Lietaer-tól és egy jobb pénzügyi rendszerről: tinyurl.com/helyipenzek


Videó: Charles Eisenstein - Megszentelt Gazdaságtan

Videó: Megszentelt Gazdaságtan - Charles Eisenstein

Megszentelt Gazdaságtan - Charles Eisenstein videó

Videó könnyen megjegyezhető URL-je:
 tinyurl.com/megszenteltgazdasagtan

Cikkünk az azonos című könyvről: 
http://helyipenzszoftver.blogspot.com/2015/01/megjelent-charles-eisenstein.html

A szerző azonos című magyar könyvének hivatalos kiadása letölthető az alábbi oldalon: http://sacredeconomics.wixsite.com/magyar/konyv


Megszentelt Gazdaságtan

"Mindannyian kaptunk egy ajándékot, az élet ajándékát. Amit az életünkkel kezdünk, azt adjuk viszonzásképpen érte."

Amikor meg akarjuk érteni azt, hogy mi miért történik a világban, miért van válságban az élet sokszínűsége, miért bányászunk még több olajat, amikor az szennyezi a légkört és a tengereket, és ha feltesszük a kérdést, hogy miért, akkor néhány "miért"-tel később minden esetben a pénznél lyukadunk ki.

Még mélyebbre menve a "Miért?"-ek ösvényén:

Sokat beszélek az "Én" történetéről. Minden kultúra megválaszolta és megválaszolja a kérdést, hogy "Ki vagyok én?". "Mi tesz emberré?"

Jelen világunkban az a válasz, hogy egy különálló lény vagy a többi különálló lény között, egy olyan világban, ami szintén különálló tőled. Eszerint "te nem vagy velem egyenlő", "az az élőlény nem én vagyok", "nincs közöm hozzá".

Ez a fajta ÉN-történet határozza meg jelenlegi világunkat. (és énképünket)

Ha egy elkülönült létező vagy és a rajtad kívül lévő más emberek és az univerzumbeli más fajok is mind elkülönült létezők, akkor az Élet alapvetően közömbös irántad. Sőt inkább ellenséges feléd.

Ha ez így van, akkor minden bizonnyal uralni akarod, azt akarod, hogy hatalmad legyen a többi létező, és a természet hatalmas és kiszámíthatatlan erői felett, akik és amik bármelyik pillanatban tönkretehetnek, elpusztíthatnak.

Ez az ÉN-történet egyre használhatatlanabbá válik. Egyre kevésbé igaz többé. Többé már nem vagyunk vele egy hullámhosszon.

Valójában ez (a kollektív és egyéni ÉN-történet) maga okozza a megoldhatatlan válságokat, a kollektív feletti irányítás eszközein keresztül!

Ez az, ami létrehozza a szükséges űrt, hogy elkezdjük megélni, az Én új Mítoszát és az Emberiség új Mítoszát. (új civilizációs énképet és éntörténetet)

A pénz egy megállapodás (ez a pénz definíciója). Önmagától nincs értéke. Az ad neki értéket, hogy megállapodásban vagyunk abban, hogy ér valamit. A közgazdászok (a pénz definíciójaként) csak azt mondják el, hogy a pénz mit csinál, mire használható (a funkcióját, nem pedig azt, hogy mi a pénz): megkönnyíti az árucserét, kiszámolhatod vele a dolgok értékét, számon tarthatsz vele dolgokat.

Számokat írsz fel egy bűvös papírdarabra, amit csekknek hívnak és ezzel eléred, hogy mindenféle javak áramoljanak családod otthonába.

De akár emberek ezrei számára okozhatsz vele nyomorúságot, ha elég magasan állsz a pénzmágia beavatott papjai között.

A mesterséges hiány mai pénzrendszerünk beépített eleme!

Magától értetődően következik abból, ahogyan a pénzt teremtik: kamattal terhelt adósságként.

Amikor egy bank hitelt ad nekünk, vagy a jegybankunk pénzt teremt, a pénzzel együtt egy annak megfelelő mennyiségű adósság is keletkezik egyben. Mivel az adósság mennyisége a kamattal folyamatosan nő, mindig nagyobb lesz, mint a teremtett pénz mennyisége.

Így lényegében arra kényszerítenek minket, hogy versengjünk egymással azért a pénzért, amelyből soha nem lesz elegendő. (tehát a verseny értelmetlen, valójában nem is a pénzről vagy a versenyről szól, hanem az uralomról és negatív energiák termeléséről, amiből interdimenzionális lények táplálkoznak, ez már az exopolitikai vonatkozás).

A növekedés mesterséges kényszerűsége szintén mai pénzrendszerünk beépített eleme!

Ha bank vagy, olyan személynek fogsz kölcsönt adni aki új árukat termel, új szolgáltatásokat nyújt, amiből nyeresége származik, és vissza tudja fizetni a (semmiből létrehozott) pénzedet. Olyan személynek nem adsz kölcsönt, aki nem termel vagy szolgáltat. Tehát a pénz azokhoz kerül, akik még többet csinálnak belőle.

(Ez megfelel a bibliai tálentum történetnek. Önmagában egyéni szinten rendben van. Gazdaságunkban azért nincs rendben, mert aki nem termel gazdasági hasznot, annak szinte esélye sincs. Pedig számos másféle tőke van a gazdasági/pénzügyi tőkén kívül: emberi, társadalmi, intézményi, építményi, technikai, természeti tőke, illetve "potential exchange capital" - lásd a felsorolást Bernard Lietaer-től. ( financial, human, social, institutional, technical, natural, built capital, potential exchange capital, lásd Creating Wealth c. könyvét, ami az újfajta városokról is szól).

A gazdasági növekedés azonban alapvetően azt jelenti, hogy találsz valamit, ami korábban a természet része volt, és árucikket csinálsz belőle vagy, ami korábban a szívességek közé tartozott, abból szolgáltatást KELL csinálnod. Találj valamit, amihez korábban ingyen hozzájutottak az emberek, vagy amit megtettek maguknak vagy egymásnak, vedd el tőlük (a jog erőszakával), és add el nekik pénzért bármi módon. (Ezért kellett a bartert is illegálissá tenni az adóhivatal közbenjárására is: adott országban az adóhivatal az az entitás, ami legitimizálja és bestabilizálja a monopólusú centrális pénz egyeduralmát: amiben adót kell fizetni, az a de facto hivatalos pénznem).

Azzal, hogy a dolgokból árucikket csinálunk, elvágjuk magunkat a természettől és ugyanígy a közösségektől is. Úgy tekintünk a természetre, mintha az csak egy halom élettelen dolog lenne, és ettől nagyon magányosak lettünk.

(Az Átkosban ugyanúgy hirdették, hogy "legyőzzük a természetet", mint a kapitalizmusban, mindkettőben szerte a világban.)

Emiatt sok alapvető emberi, érzelmi-lelki-testi szükségletünk kielégítetlen marad (de hatalmi és érdek játszmáink, életjátszmáink családon belül és nemzetközi szinten egyaránt, kiteljesedhetnek).

Ilyenkor, ha van pénzed, lehet, hogy megpróbálod jóllakatni ezt az éhséget vásárlással azzal, hogy termékeket és szolgáltatásokat veszel vagy magát a pénzt gyűjtöd a gyűjtésért önmagáért (másoknak való segítés nélkül).

Jelenleg e makrofolyamat végére érünk, illetve közeledünk e növekedés végéhez, mert a bolygó már nem tud elviselni sokkal több ilyen növekedést.

(E globális folyamat a David Icke által felfedett ősrégi probléma-reakció-megoldás mátrix szerves része: a káosz mindig legitimizálja nagyobb kontrollt, lásd erről szóló részt tőle a Thrive - Kiteljesedés/Növekedj! c. filmben).

Emiatt van az, hogy a válság, amiben ma vagyunk, soha nem fog véget érni.

VELÜNK SZÜLETETT AJÁNDÉKAINK

Az egyik dolog, amiről beszélek, hogy már gyerekként éreztem, hogy valami nincs rendjén. Szerintem a legtöbb gyerek érez valami ilyet, hogy nem kellene így lenniük a dolgoknak. Például, hogy igazából nem is kellene, hogy utáld a hétfőket (a munkádat), vagy hogy ne akkor legyél boldog, ha nem kell iskolába menned. Az iskolának szerethetőnek kellene lennie!

Az Életnek valami olyannak kell lennie, amit szeretsz! (nyilván ezt azért nem akarja a mindenkori hatalom, mert ilyenkor felszabadul az ember, tud önállóan gondolkodni, mer cselekedni, amit bár üdvös, mégis nemkívánatos dolognak tartanak, a kontroll miatt).

Semmit nem érdemeltünk ki azokból a dolgokból, amelyek életben tartanak minket, illetve amelyek megszépítik az Életünket.

Nem szolgáltunk meg a levegőért. Nem szolgáltunk meg érte, hogy megszüljenek bennünket. Nem szolgáltuk meg a fogantatásunkért. Nem szolgáltuk meg, hogy lélegezni tudjunk. Nem szolgáltuk meg a bolygót, amely ellát bennünket éltető élelemmel. Nem szolgáltuk meg ehhez a Napot sem.

Úgy gondolom, bizonyos szinten az emberekben ott van ez a velük született hála, hiszen valahol tudjuk, hogy semmit nem érdemeltünk ki ezek közül a dolgok közül.

Tudjuk, hogy az élet ajándék.

Ha tudod, hogy kaptál egy ajándékot, a természetes válaszod erre, hogy hálás vagy, és szeretnéd valamivel viszonozni.

(A kapitalizmus/kommunizmus egyik legnagyobb hazugsága az Adam Smith-nek tulajdonított alaptétel, hogy az ember önző. Ez olyan axiómának van tekintve, pedig csak egyetlenegy ember bizonyítlatlan gondolatáról van szó, mint a matematikában a pont definíciója: a pont meghatározása önmaga. Az önzőség alapeszme azonban egy sátánista szabadkőműves találmány, hogy legitimizálja a szoros kontrollba és antihumanizmusba torkollandó rendszert (ahogyan az egész a patriarchátus társadalom mint olyan, és az egész monokulturális pénzrendszer mely jóval ősibb "Smith" tételénél, szintén ezekért lett kitalálva).

Az ajándékgazdaságban nem igaz az, ami a pénzgazdaságunkban igen, hogy mindenki mindenkivel verseng. Az ajándékgazdaságban, ha neked több van a szükségesnél, a felesleget (valamilyen ésszerű módon) odaadod valakinek, akinek szüksége van rá (pl. az időd).

Ezzel érsz el társadalmi rangot, sőt biztonságod is ebből származik!

Hiszen, ha Te hálából építkezel, a többi ember is törődni fog veled. Ha nincs szívesség, nincs közösség sem. (könnyebb az irányíthatóság) Ezt láthatjuk a pénz által egyre inkább áthatott társadalmakban: a közösségeink eltűntek. Mi emberek közösségekre vágyunk, de a pénzközpontúvá tett életünk ezt meggátolja, kivéve azon élethelyzeteket, amikor valóságosan szükségünk van egymásra. (valójában nem az emberi fösvénység teremti az emberi fösvény viselkedést, hanem az évezredek óta való monokulturális pénzrendszer általi szoktatás, összplanetáris tréningezés: a centrális középkori franciarországban, Baliban vagy a rómaiaik előtti Egyiptomban virágzott a kiegészítő pénznemek gazdasága, és ezzel a szívességgazdaság egyfajta formája is).

Mi emberek vágyunk rá, hogy tehetségeinket kiteljesítve éljünk. Ha szabadok lennénk a pénztől, így is tennénk. De a pénz rendszere gyakran megakadályoz minket... Azt gondoljuk: "Hmm, olyan szívesen csinálnám ezt, de vajon megélnék belőle? Vajon életszerű lenne?"

A pénz mai rendszere kollektíven megállítani hivatott minket.

"Milyen szép dolgokat tehetnék?" "Mire érzek elhivatottságot?" Például: "Csinálnék egy nagy kertet, amelyet hajléktalanok is gondozhatnának, hogy így visszataláljanak a természethez." Vagy: "Megtisztíthatnánk egy mérgező hulladéklerakó helyet."

Te mit tennél? Milyen szép dolgot? És miért nem életrevaló megvalósítani ezeket? Miért nincs pénz ezekben a dolgokban?

(Itt Eisenstein a Joseph Campbell-i tanítására is utal: "Find your bliss", találd meg az ajándékodat, azt a dolgot, amit nem tudsz nem csinálni, amit egyúttal örömmel, elégedettséggel végzel, ami egy magasabb rendet és értéket szolgál, ami jót teremt és amivel egyfajta pozitív elégtételt veszel az életért. Amit ha meghalsz, örömmel vállalsz, mint a legalább az egyetlen dolgot, amit végeztél. Találd meg a küldetésed, az áldásod, a veled született ajándékot, azt, amire születtél: nem számít, hogy van-e belőle pénz vagy apád/anyád/társadalom: valamilyen kicsiben is, de kezdd el. Onnan ismered fel, hogy örömmel végzed és nem tudod nem csinálni, rosszul érzed magad, ha nem teszed. Amiben kiteljesedhetsz. És higyj és bízzál, ez ennek a legnagyobb tanítása: hogy lesz belőle valami. "A kemény munka MINDIG meghozza a pozitív gyümölcsét.". Így vagy úgy, emígy vagy amúgy, de MINDIG meghozza. Lásd még a Finding Joe c. filmet).

AZ ÁTMENET KORA

Egy gazdaságban, ami a szívességek elveit testesíti meg, azaz egyszerűen csak az igazságra épül. Az a feladatunk, hogy a pénzt hozzáigazítsuk velünk született ajándékaink igazi kivirágoztatásához.

Ehhez a mostanitól nagyon különböző mechanizmusokra van szükségünk a a pénzteremtés és pénzeloszlás folyamataiban. Olyan dolgokra:

- Mint a negatív kamatláb (nem negatív jegybanki alapkamat, hanem az adott ország államkincstára negatív kamattal kell, hogy az állam rendelkezésére bocsássa használatra a pénzt (a fő pénznemet vagy leginkább egy másodlagos, kiegészítő pénznemet), illetve az állam negatív kamattal, "tartási/halmozási költséggel" kell az adott lakosság rendelkezésére bocsássa a pénzt. Röviden angolul: "demurrage"), amely visszafordítja a kamatmechanizmus hatását.

- Mint a kifelé ható költségek teljes elismertetése (externáliák kötelezettségi körbe vétele: ennek a gondolatnak az a veleje, hogy a mai jogi-gazdasági erkölcsi felfogásban ami kárt egy jogi entitás magán kívülre okoz, az externália, "így járt" a természet/a lakosság; ennek megszüntetése), hogy többé ne lehessen megtenni, hogy mások és a jövő generációi fizessenek az általunk okozott szennyezésért.

- Mint a társadalmi osztalék, (nem alapjövedelem vagy egy magasabb szintje az általában alapjövedelemként / alapjárandóságként elterjedt fogalomnak - aminek lejáratásakor szándékosan felhasználták azt, hogy nem említették meg, hogy ez egyúttal számos jelenlegi juttatás megszüntetését jelentené, nem pedig azok fölötti grátisz extra állami kiadást: magyarul összességében spórolást jelentene az adott államnak. De mivel így az emberek nem lennének kiszolgáltatva a jogi entitásoknak, magánszektornak és államnak, mert mindenkinek lenne egy passzív jövedelme (hasonlatosan a régi pénzügyi értelemben klasszikusan vett "középrétegnek", pl. egykori grófoknak), így mindenki tudna önállóan gondolkodni és cselekedni - ami mint tudjunk, egy azon elvek közül, amit mindenki kívánatosnak tart, de senki sem akarja, hogy a másiknak az legyen - az ingyen energia is ilyen elv miatt nincs.) azaz részesedés olyan javak hozamából, melyek közösek kellene, hogy legyenek: mint a föld, a vízkészlet, a kulturális örökségünk.

- Mint a gazdasági feladatok visszatelepítése és újralokalizációja.

- Mint a személyközi, P2P pénzek számos formája és a P2P opensource forradalom. (itt P2P forradalmakat említ Eisenstein, de valójában ez főleg az opensource forradalmat jelenti, például: opensource hardware (lásd az Open Source Ecology-t is többek között), 3D printing, opensource free energy)

Miért kell átalakítani a jelenlegi pénzrendszert?

A jelenlegi pénzrendszer egyszerűen egyre kevésbé működik (a többség számára, mert az uralkodó elitek számára egyre jobban működik).

A növekedést csak egyre jobban növekvő költségek mellett lehet fenntartani.

Még a legnagyobb erőfeszítéseink sem elegendőek a gazdasági növekedés olyan gyors ütemben tartásához, mint amire a Rendszernek a működéséhez szükséges lenne. Ez további szenvedést okoz. Mi emberek ezt egyszerűen nem tudjuk már tovább elviselni.

De még a csúcson levő emberek is, még ennek a mesterségesen teremtett versenynek a győztesei, ők sem boldogok. A rendszer őket sem szolgálja igazán.

(A legnagyobb rabság az, amikor szabadnak hiszed magad: bár számukra egyre jobban működik a rendszer hatalmilag, érzelmileg-lelkileg, inkarnációkon átívelő fejlődésükben és tudatosságban nemigen fejlődnek)

Úgy gondolom, válságos pillanatok egész sorát fogjuk látni, a korábbi válságokhoz képest még súlyosabb válságokat. Minden válságos pillanatban mi döntjük el, hogy befejezzük-e a játszmát és átállunk-e az emberségesség oldalára vagy bekeményítjük szívünket?

Tényleg csak rajtad múlik. Mi magunk döntjük el, hogy mikor jön el az Ébredés ideje.

FELNŐTTKOR

Ez az egész egy nagy tévedés volt? Ez egy jó kérdés. (A mi válaszunk: nem. Nem volt tévedés. Tudatos, szándékos volt. Célja a kontroll. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az Élet rossz. A "Rossz" mindig céllal van megengedve. A "Rossz" legnagyobb büntetése, hogy tevékenységével valójában mégiscsak az Életet szolgálja. Nem tudja nem. A szenvedés célja a fejlődés kikényszerítése. Inkarnációkon átívelő lelki és erkölcsi, valamint pszichológiai fejlődést. Ezért van megengedve)

Tényleg úgy tűnik, hogy valahol hiba történt. Ha végignézünk a szörnyűségeken, amelyek megtörténtek a Földön és történnek ebben a pillanatban is... sokan azt gondoljuk, "nem kérek ebből", "az emberi civilizáció és az élet egy óriási hiba."

Arra jutottam, hogy ezt az egész utat, ami az elválasztottsághoz vezetett, nem egy tévedésnek látom, hanem egy nagyobb folyamat részének. Azt hiszem a környezetvédelmi mozgalmakkal kezdődött a 60-as években, ez volt a tömeg tudatosságának első megébredése.

Aztán az űrhajósok felmentek az űrbe, megtapasztalták a létező legnagyobb elválasztottságot, és a fotók, amiket lesugároztak, még ma is szeretetet ébresztenek bennünk. Ideje megszeretnünk Föld Anyánkat. (ettől a résztől Eisenstein a Hős Útja elvét vetíti ki kollektív szintre, ami egyéni szintre is értelmezhető, igyekeztünk úgy fordítani, hogy passzoljon mindkét értelmezési síkra. Az egyéni belső felnőtté válásban is előbb végbe kell menjen a kamaszkornak megfelelő lázadás, ha kell, harminc évesen is, ha a szülők erőszakkal nem hagyták, majd a harag után a megértés-megbocsátás, felülemelkedés kell a belső felnőtté váláshoz (ha kell, hatvan évesen is. És haragot kihagyva, spiriezón nem megy. Ezt igazolta a pszichológia. És mindegy az életkor, ezeken át kell menni a fejlődéshez. És az emberiségnél pont ugyanígy kellene/lenne érdemes, hogy most zajlódjon.).

Ez része a felnőtté válásunknak.

Felnőtté válásunk másik része: elérkeztünk a próbatételek korába. (szintén a Hős Útja elem). Amikor a régi világunk darabjaira hullik és az új világunkat mi kell, hogy megteremtsük. Gyermekkorunkban játszunk, és játék közben fejlesztjük velünk született adományainkat. De nem használjuk még ezeket az igazi életcélunk irányában. Ezt tette az emberiség is eddig.

Az elkülönülő egó kollektív játékát játszottuk technológiai és kulturális adottságainkkal és feljesztgettük ezeket. Most felnőttkorba kell érnünk és itt az ideje, hogy képességeinket igazi céljaink, küldetésünk elérésére használjuk. Eleinte csak az okozott károk begyógyítása lenne a feladat, szerintem. Ebben rengeteg tennivalónk van, valójában szinte lehetetlen.

Kimondhatjuk: "Az a dolgunk itt a Földön, hogy csodát tegyünk." ("Find your bliss", ahogy Joseph Campbell mondta a Hero's Journey-re utalva). Azt állítom, hogy ez lehetetlen a régi szemléletmódból kiindulva, de lehetséges, ha a valóságot újféleképp értelmezzük!

Ez az újfajta személyi és civilizációs énkép és éntörténet létszükségletté vált. (lásd még Az Én Természete c. videófordításunkat a Tudomány és Nondualitás Konferencia alapítójától). Ennél kevesebbel nem is éri meg nekilendülni!

Charles Eisenstein integratív gondolkodó (integrative thinker) első magyar könyve Megszentelt Gazdaságtan címmel megjelent: http://SacredEconomics.wix.com/magyar

A könyvet fordította: Zsoldos Betty. A videót elsőként fordította: Rácz Anikó

A videó feliratát végleges formájára átfordította és beégette: Exopolitika Magyarország

"Mindannyian kaptunk egy ajándékot, az élet ajándékát. Amit az életünkkel kezdünk, azt adjuk viszonzásképpen érte."

Ide tartozóként javasoljuk:

Kingsley Dennis prezentációja a Főnix Generációról (Y-Z-alfa generációk):

Kingsley Dennis prezentációja a Főnix Generációról

Ezen slideshare előadás linkje itt.

Illetve magyar élőszinkronos youtube előadását a 2100 konferenciáról.

Ide tartozik prof. László Ervin magyar motiváló előadása is szinten főleg e generáció tagjai számára.

Te milyen szép dolgot tennél?